Trump állítólag a norvég pénzügyminiszternél érdeklődött, hogy jelölik-e a Nobel-békedíjra
Az amerikai elnök gazdaságpolitikai témákkal hívta fel a korábbi NATO-főtitkárt, de lapértesülések szerint az esetleges Nobel-békedíjra jelölésére is kitért.
Az amerikai elnök gazdaságpolitikai témákkal hívta fel a korábbi NATO-főtitkárt, de lapértesülések szerint az esetleges Nobel-békedíjra jelölésére is kitért.
Jens Stoltenberg úgy véli, az ukránok akár nagy hatótávolságú rakétákat is bevethetnek.
Jens Stoltenberg arról is beszélt, Kijev döntése, hogyan folytatja a hadjáratot.
Jens Stoltenberg szerint nem szabad önbeteljesítő jóslatokat felállítani.
Ukrajna támogatása és felkészülés Trump lehetséges elnökségére – ez volt a két legfontosabb feladat a 75 éves NATO csúcstalálkozóján. A célt sikerült elérni, a „békeharcos” Orbán Viktor pedig mindent aláírt, amit elé tettek.
Ezek között említette az Ukrajna védelméért felelős NATO-parancsnokság létrehozását.
Jens Stoltenberg főtitkár nagyobb fokú együttműködést és több védelmi beruházást szorgalmazott a tagállamok között.
Stoltenberg szerint Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának feltétele, hogy az ország fennmaradjon.
Budapestig utazott a NATO főtitkára, hogy kamerába mondassa Orbánnal: nem fog vétózni. A washingtoni csúcsra készülő Jens Stoltenberg konszenzussal akarja NATO-szintre emelni Ukrajna támogatását, még akkor is, ha ez szöges ellentéte a Fidesz választási „ígéreteinek”.
Az orosz elnöki szóvivő hosszasan próbálta megmagyarázni, hogy miért nagyobb baj, amikor a NATO-főtitkár pusztán megemlíti a nukleáris arzenál kérdését annál, amikor az oroszok atomháborúval fenyegetik a világot.
Újraszámlálás ide, újraszavazás oda, a közgyűlés lesz a következő főpolgármester gerince. Gulyás szerint gyáva, a valóságban bölcs az Európai Bíróság (és a NATO), hogy csak a választás után megy neki Orbánnak. Közben Magyar bevihet egy újabb gyomrost a miniszterelnöknek, de a nagy veréshez máshogy kell bokszolnia. Az biztos: a szélsőjobboldali áttörés elmaradása is fáj Orbánnak, bár őt és elvbarátait még sokáig kell tűrjék a demokráciánk. Választási podcastunk utolsó előtti adása Ésik Sándorral és Nagy Iván Lászlóval.
A nyugati katonai szövetség tagállamait aggasztja a magyar kormány elköteleződése a Kreml mellett.
Az EU-n belül olyan ötlet is felmerült, hogy korlátozni kellene az orosz követségi munkatársak és hozzátartozóinak mozgását.
Közös nyilatkozatot tett a magyar miniszterelnök és a NATO főtitkára.
Orbán Viktor szeretné, ha Magyarország olyan különleges státuszt kapna, amely lehetővé teszi, hogy semmilyen formában ne vegyen részt a NATO területen kívüli misszióiban. Ezzel újabb frontot nyit a NATO-val és az EU-val mostanában nem éppen harmonikus viszonyban. Jens Stoltenberg egyenesen a kelet-európai NATO-tagok rigai csúcstalálkozójáról érkezik, ahova Sulyok Tamás államfő nem ment el.
Jens Stoltenberg szerint az önvédelem joga magában foglalja azt is, hogy a megtámadott ország az agresszor területén lévő katonai célpontok ellen intézzen támadást.
Az ukránok mostantól orosz területre irányuló csapásokra is használhatják a Nyugattól kapott fegyvereiket. Ez újabb vörös vonal átlépését jelenti, s nem tudni, még hány ilyen van, mielőtt Moszkva a veszélyes eszkaláció mellett döntene.
Jens Stoltenberg szerint egyelőre egyik tagállam sincs közvetlen veszélyben.
A NATO által megkövetelt szint fölé emelik a hadi kiadásokat az Egyesült Királyságban.
Kijevi források szerint Oroszország május végén vagy június elején több frontszakaszon is támadást indít Kelet-Ukrajnában. Moszkva igyekszik kihasználni, hogy az év vége előtt nem várható, hogy megszűnne a nyomasztó orosz tüzérségi túlerő.